Nehéz magabiztosan dönteni, ha az értékesítési, pénzügyi és működési adatok külön helyeken vannak, és minden vezető mást lát belőlük.
Az AI- és üzleti tanácsadás abban segíthet, hogy a vállalat először tisztázza, milyen döntéseket szeretne javítani, majd ehhez igazítsa az adatait, a munkafolyamatait és a munkatársak felkészítését.
A vezetői kérdéssel kezdődjön a tervezés
Az adatvezérelt vállalatirányítás nem pusztán új eszközök beszerzését jelenti. A vezetés feladata meghatározni, melyik üzleti problémára keres választ, ki felel a döntésért, és milyen információra van szüksége hozzá.
Ilyen kérdés lehet például: mely termékek értékesítése éri meg igazán, vagy hol akadnak el rendszeresen a megrendelések? Az AI bevezetési stratégia vállalatoknál akkor kapcsolódik a napi működéshez, ha ezekből a konkrét kérdésekből indul ki.
Válasszanak kezelhető első feladatot
A lehetőségeket érdemes közösen rangsorolni az üzleti vezetőkkel és az érintett munkatársakkal. Az első próba kiválasztásakor nézzék meg:
- Mennyire fontos a probléma az üzleti célok szempontjából?
- Rendelkezésre állnak-e a szükséges, használható adatok?
- Ki tud felelősséget vállalni a feladatért?
- Hogyan lehet megállapítani, hogy az új megoldás javított-e a helyzeten?
Gyakorlati tipp: Mielőtt elkezdik a próbát, írják le, hogyan működik most az adott folyamat. Így később van mihez viszonyítani a változást.
Tegyék rendbe az adatok alapjait
Egy vezetői kimutatás csak akkor hasznos, ha a benne szereplő adatokban meg lehet bízni. Érdemes áttekinteni, honnan érkeznek az információk, ki frissíti őket, és ugyanazt értik-e a részlegek például egy lezárt rendelés vagy egy aktív ügyfél alatt.
Az adatstratégia ehhez közös szabályokat ad: kijelöli a felelősöket, rendezi a hozzáféréseket, és segít eldönteni, mely adatokat kell először javítani. A technológiai alapokat is a kiválasztott feladathoz érdemes igazítani, nem fordítva.
A vállalati AI stratégia része a kockázatok mérlegelése is. Gondolják át, milyen adatokat használhatnak, ki ellenőrzi az eredményeket, és mikor kell emberi döntésnek következnie. Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletével kapcsolatban vizsgálják meg, hogy az adott felhasználásra milyen kötelezettségek vonatkoznak; ehhez szükség esetén kérjenek jogi segítséget.
Készítsék fel az embereket a változásra
A mesterséges intelligencia bevezetése vállalatoknál a munkaköröket és a napi döntési szokásokat is érintheti. Ezért a vezetők mondják el, mi változik, mi marad emberi felelősség, és hogyan kérhetnek segítséget a munkatársak.
A képzés kapcsolódjon a munkához
A felkészítés során érdemes valódi feladatokon gyakorolni: például egy vezetői összefoglaló értelmezésén vagy az adatok hiányosságainak felismerésén. A munkatársak visszajelzése segíthet kideríteni, hol bizonytalan a folyamat, és min kell módosítani a szélesebb bevezetés előtt.
Az AI tanácsadás vállalatoknak ebben a szervezési munkában is hasznos lehet: külső nézőponttal segíthet összehangolni az üzleti célt, az adatok állapotát és a szükséges készségeket. A döntésekért és a működésért ugyanakkor továbbra is a vállalat vezetése felel.
Mérjék a változást, majd döntsenek a folytatásról
A próba végén ne csak azt nézzék meg, hogy használható-e a megoldás. Vizsgálják meg azt is, segítette-e a kitűzött üzleti célt: például könnyebb lett-e áttekinteni a rendeléseket, vagy kevesebb kézi ellenőrzésre volt-e szükség. A ráfordított munka és a tapasztalt előnyök együtt adnak alapot a megtérülés mérlegeléséhez.
Ha az eredmény nem elég meggyőző, érdemes tisztázni, az adatokon, a folyamaton vagy a felkészítésen kell-e változtatni, mielőtt továbblépnek.
A legfontosabb tanulságok
- Konkrét vezetői kérdésből induljanak ki, ne az eszközválasztásból.
- A megbízható adatokhoz közös szabályok és felelősök kellenek.
- A munkatársak felkészítése és az emberi ellenőrzés a bevezetés része.
- A folytatásról az üzleti eredmények és a ráfordítások alapján döntsenek.
Melyik vezetői döntésük lenne magabiztosabb, ha az érintettek ugyanazokra a megbízható adatokra támaszkodhatnának?